„Az
élet bizonytalan valami, de akad benne néhány pillanat, amit az ember sosem
szeretne elfelejteni; amit szeretne belevésni az emlékezetébe, hogy aztán
bármikor elővehesse, mint egy könyv lapjai közé préselt virágot.”
/Cassandra
Clare/
Drága
Péter!
Csodálatos
évszak a tavasz! Az ember nem győz betelni az évről évre megújuló szépségével, színpompájával.
A zord tél után dugják a fejüket a hóvirágok, az üde zöld mezőket elöntik
fénylő szirmú krókuszok, ibolyaszőnyeg terül elénk, amerre csak járunk. Madárcsicsergéstől
hangos a vidék, a kis madarak mind azt trillázzák, hogy „Ébresztő! Ébresztő!
Most láss, mert ugyanezt többé már nem láthatod!” Szívom hát magamba a
természet minden szépségét, amit felkínál és élek a benne rejlő mindennapos
csodával, ami valóban csak egyszer adatik meg, hiszen ezek a virágok egyszer
virágoznak, jövőre már egy másikra fogok rácsodálkozni.
Minden
évszakban, de különösen tavasszal nagyon jó érzés hazatérni a szülőfalumba, jó
végigmenni az utcákon, ahol gyermekként naponta jártam iskolába, jó érzés az
ismerősöket köszönteni. A templom harangjának mély, búgó hangja régi ismerősként
üdvözöl, magasba nyúló tornya szürke óriásként tekint a falura.
Zsadányból Mezőgyán felé jövet a Vátyoni erdő övezi az utat. Sarjadó, élénk zöld lombjai koronaként díszelegnek ég és Föld között. Itt, az erdőben él "Szépapó", az ősz öreg, déd-, ük-és szépszüleim jóbarátja, de ismeri őt mindenki, hiszen legalább 250 éve őrzi az erdő kincseit. "Szépapó", az idő és a történelem nyomait mélyen magában hordozó bölcs, kocsányos mocsári tölgy. Hány virágzást és elmúlást élt meg, hányszor csodálkozhatott rá az illatos akácra, a széles tányérokban terjeszkedő bodzavirágokra!
Zsadányból Mezőgyán felé jövet a Vátyoni erdő övezi az utat. Sarjadó, élénk zöld lombjai koronaként díszelegnek ég és Föld között. Itt, az erdőben él "Szépapó", az ősz öreg, déd-, ük-és szépszüleim jóbarátja, de ismeri őt mindenki, hiszen legalább 250 éve őrzi az erdő kincseit. "Szépapó", az idő és a történelem nyomait mélyen magában hordozó bölcs, kocsányos mocsári tölgy. Hány virágzást és elmúlást élt meg, hányszor csodálkozhatott rá az illatos akácra, a széles tányérokban terjeszkedő bodzavirágokra!
Az otthon erdeinek ízét zártam palackokba, aranyló, nektártól dús, mézédes szörpök sorakoznak a kamra a polcain és minden belőlük elkészített hűsítő ital haza repít gondolatban, oda, ahol ma is biztonságra, nyugalomra, szeretetre lelek.Az akácok mézédes virágját Édesapámmal és Gáborral szedtük. Apu egész életében ebben a faluban élt, minden zeg-zugát ismeri a határnak, a falut körbevevő erdőknek. Minden akácfa sűrű fürtökben ontotta a virágait, mindegy lett volna, hogy honnan szedjük le. De Ő ismert egy fát, benne a sűrűjében, ott kellett leszedni.
A kosár hamar megtelt az illatos fürtökkel, egy másik kosár a bodza édeskés illatú, lepkeszárnyú virágaira várt.
Nagy Mihályné és Nagy Mihály.
( Keresztszüleim)
Az a kosár is hamar megtelt,
indulhattunk haza. Szépapótól is elköszöntünk egy időre. A virágok ontották
magukból a tavasz aromáját, illatfelhőjük lágy burokként ölelt minket körül. A
szörp készítésbe otthon Édesanyám is bekapcsolódott, hozta, vitte az edényeket,
pirította a cukrot, mozdulataiban sok.sok év gyakorlata tükröződött vissza.
Ha
netán valamikor úgy gondolnád, hogy magad is szörpfőzésre adod a fejed – tudom,
hogy főztél már, inspiráltalak erre - mindig próbálj eldugott, tiszta helyről
bodzát és akácvirágot szedni, hogy ne kelljen megmosnod a virágokat, ne mosd ki
belőlük a virágport és az értékes anyagot.
Hogy Te is részese lehess egy üvegbe zárt érzéki, tavaszi pillanatnak, leírom, hogy alkosd meg a virág ízét.
Hogy Te is részese lehess egy üvegbe zárt érzéki, tavaszi pillanatnak, leírom, hogy alkosd meg a virág ízét.
Szedj le 30-40 db szép bodzavirágot vagy 50 dkg akácvirágot (keverheted is), kell bele 4 kg kristálycukor,
6 liter víz, 5 egész citrom, 10 dkg citromsav, 1 kávéskanál natrium benzoát
(amennyiben el szeretnéd tenni télre is).
Karamellizálj meg 0,5
kg kristálycukrot, majd mikor kész vagy vele, önts rá 1 liter
vizet, majd főzd, hogy a cukor elolvadjon. Öntsd hozzá a maradék cukrot, a
többi vizet és forrald fel. A cukorsziruppal forrázd le a virágokat.
Tedd
bele a többi hozzávalót is, de a citromokat csak akkor, amikor a szirup már
kihűlt. Jöhet az érlelés ideje, időnként megkevergetve, az én szörpöm ebben nem
szenvedett hiányt, mert igen sűrűn emelgettem a födő tetejét mindig megkóstolva
e szörpremeket. Érleld legalább két napot és két éjszakát hűvös helyen. Üvegbe töltés előtt fel szoktam forralni újra (nekem így vált
be) és dunsztba teszem.
A tartósítószert természetesen el lehet hagyni, de akkor kevesebb mennyiséget készíts, hogy hidegen tudd tartani vagy dolgozz fagyasztóra, ha van elég helyed. Megpróbálhatod csak a forralást és a dunsztolást, tartósítószer nélkül, de mivel nekem nincs hideg tároló helyem, a télre eltett szörpökbe ezt a minimális tartósítószert mindig beleteszem.
A tartósítószert természetesen el lehet hagyni, de akkor kevesebb mennyiséget készíts, hogy hidegen tudd tartani vagy dolgozz fagyasztóra, ha van elég helyed. Megpróbálhatod csak a forralást és a dunsztolást, tartósítószer nélkül, de mivel nekem nincs hideg tároló helyem, a télre eltett szörpökbe ezt a minimális tartósítószert mindig beleteszem.
Minden
évben úgy gondolom, hogy az idei szörp a legfinomabb, hogy mindig túlszárnyalom az
előzőt, de bebizonyítani sajnos nem tudom, mert nincs az a mennyiség, ami ne
fogyna el.
Drága Péter! Elmúlt az idei virágzás, üvegbe zártam az erdő illatát. Elraktároztam az otthon édes ízét, a mozdulatokat, ahogy Apu és Gábor szedi a virágot, ahogy Anyukám hozza, s viszi az edényeket. Ezt a képet fogom felidézni magamban, ezt a tiszta, édes illatú pillanatot.
Szeretettel
várom leveled,
Kata
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése