Kedves Olvasó!

„A húsleves lassan forr, mert még messzire van dél, de már megérkeznek hozzá a petrezselymek, sárgarépák, kalarábék, kelkáposzták, zellerek, gombák, borsók, vereshagymák, fokhagymák, paradicsomok, piros paprikák. És a só. És már gyúrják is a májgombócot vagy hasonlót, ami majd a levesbe kerül.”

/Krúdy Gyula – Gasztrohangulatok/

Mindenkinek van valamilyen ételhez kötődő emléke, legyen az vidám, meghitt, szomorú, ehetünk jóízűen, fanyalogva, érezzük az ízeket, az édeset, a sósat, a keserűt, a savanyút. Eszünk egyedül, eszünk vendégségben, családi, baráti összejöveteleken, esküvőkön, keresztelőkön, szülinapokon, grill partikon és csak úgy, „az íze kedvéért”. Mert enni jó! Az evés, az étkezés és a hozzá kapcsolódó események, élmények sorozatára nincs találóbb elnevezés, mint az, hogy gasztrohangulat.

Krúdy Gyula, híres, neves írónk írt egy remek könyvet "Gasztrohangulatok" címmel, amelyben igen jó stílusban ír a korabeli étkekről, azok elkészítésének fortélyairól, a vendéglátásról, a múlt hagyományairól. E könyv és egy személyes levelezés kapcsán ötlött az eszünkbe, hogy mi is megörökítjük azon élményeinket, amelyek egyébként a feledés homályába vesznének és leírjuk azoknak az ételeknek a receptjét is, amelyeket még a dédinktől vagy a nagyinktól kaptunk örökül. Krúdy Urat megidézve, de a könyvének címét nem pontosan lemásolva, a blogunkat „Gasztrohangulat”-nak neveztük el.

Nekünk, a blog szerzőinek kapcsolatát is az ételek és az ételekhez kötődő hangulatok saját élményeinken alapuló színes tálalása táplálta, amely írásokban megemlékeztünk a dédikről, a kalácsillatú nagyikról, a gyermekkorban még oly hatalmasnak tűnő zsíros kenyér szeletekről, amelyhez pirosra érett, lédús paradicsom vagy kovászolt uborka dukált. A régi és új ízek, zamatok pillanatnyi élvezetének emlékeit örökítjük meg és ezeket osztjuk meg veled.

Mindketten hisszük, hogy az írásaink rád is hatással lesznek és bízunk benne, hogy a hangulat hevében néhány olyan receptet is meg tudunk veled osztani, amelyet eddig nem, vagy nem pontosan az általunk leírt formában ismertél.

Néhány mondatot magunkról…

Kapcsolatunk különlegessége, hogy személyesen soha nem találkoztunk, hiszen két különböző országban élünk, egymástól több, mint 2000 km-re. Tagjai vagyunk a facebook közösségi oldal „Mit főztek a kenyeres pajtások?” csoportjának és egy-egy odavetett, mégis egymás számára figyelemfelkeltő hozzászólással indult a mi nem mindennapi barátságunk. A hozzászólásokat felváltották a levelek és egy szép napon megfogalmazódott bennünk az az elhatározás, hogy az élményeinket, az ételekhez, az elkészítésükhöz, elfogyasztásukhoz kapcsolódó hangulatokat blog formájában tesszük közzé

Mindenkinek kellemes, édes vagy savanyú, érzésekkel és élményekkel teli (gasztro)hangulatot kívánunk!

                                  

Hegyi-Deák Kata & Dékány N. Péter